Tényleg ismersz?
Láttál-e már tiszta szívből nevetni, vagy összetörve zokogni? Láttál-e már magamba zárkózva egy padon ülni, vagy az álarcom levetve a problémáimról beszélni? Láttál-e már a földön a porba feküdni, vagy onnan egyedül felállni? Láttál-e már magamból kikelve ordítani, vagy csöndben a sarokban egy könyvet olvasni? Láttál-e már hinni a nullában, vagy a száz százalékban sem bízni? Láttál-e már eltökélten rohanni, vagy összetörve egy helyben toporogni? Láttál-e már az esőben nevetni, vagy a napsütésben sírni? Láttál-e már erősnek és legyőzhetetlennek, vagy gyengének és összetörtnek? Láttál-e már igazán boldognak, vagy csak a tettetett mosolyt látod igazinak? Láttál-e már teljes szívből szeretni, vagy csak a lehetetlent kergetni? Láttál-e már elszántnak, vagy bizonytalanak? Tudod-e hogy egy szívből jövő öleléssel többet érsz el mint ezer mit sem érő fecsegéssel? Tudod-e hogy esténként a plafont bámulva fekszem, vagy arcom a párnába nyomva halkan könnyezem? Tudod-e hogy a bunkósá...