Karácsony
Karácsonykor mindenki a tökéletest keresi. A tökéletes ajándékot, a tökéletes fát, a tökéletes díszt, a tökéletes világítást, a tökéletes receptet. Folyamatosan megy a verseny. Kié a drágább ajándék, kié a nagyobb fa, kié a szebb dísz, kié a szebben kivilágított ház, kié a finomabb recept. Az egész karácsony csak a kapkodásról szól, hisz mindenki azt akarja hogy az ő karácsonya legyen a legtökéletesebb (persze mindezt az utolsó pillanatban). 23-án a plázák tömve emberekkel hisz mindenki az utolsó pillanatban vásárol ajándékot. Karácsony előtti héten akkora a kapkodás, a sietség, a törekedés a tökéletesre, hogy Szentestére már akkor elege van az embernek az egészből mikor az még el sem kezdődött igazából. Az emberek olyan fáradtak már Szentestére hogy el is felejtik miről szól igazából az ünnep.
Hisz a karácsony nem a tökéletességről kellene hogy szóljon, sőt nem is az ajándékokról. A karácsonynak a szeretetről és a családról kellene hogy szóljon. Nem az a lényeg hogy milyen drága az ajándék, hanem hogy az akitől kapod mekkora szeretettel vette vagy csinálta azt. Nem az hogy kié a nagyobb fa, hanem hogy kik veszik körbe. Nem az hogy kié a szebb dísz, hanem hogy mekkora a szeretet ami feltette a fára. Nem az hogy kié a szebben kivilágított ház, hanem hogy mekkora a szeretet abban a házban. Nem az hogy kié a finomabb süti, hanem hogy mekkora szeretet van belesütve. Hisz mennyivel jobb a családdal ünnepelni a karácsonyt egy kisebb fa körül, ami gyérebben van feldíszítve, kevesebb ajándékkal a fa alatt, egy kevésbé megvilágított házban, mint egyedül ünnepelni, egy hatalmas fa körül, ami tömve van dísszel, egy halom ajándékkal a fa alatt, egy rikítóan kivilágított házban.
Nálunk a karácsony nem csak december 24-e. Nálunk a karácsony december 1-gyel kezdődik. Bár a hangolódást már november 1-jén elkezdjük. Bár a forralt boron és a kürtöskalácson kívül nem veszünk ott semmit, de nálunk szinte hagyománnyá vált hogy a télen legalább egyszer bemenjünk Pestre a Vörösmarty téren lévő karácsonyvásárba. Nincs is jobb annál mikor adventkor anyával szép lassan kidíszítjük a házat, vagy mikor közösen mézeskalácsot sütünk, mindeközben karácsonyi film maratont tartunk. De a kedvencem még mindig az mikor december 23-án este vacsora és fürdés után az egész család együtt, pizsamában elkezdi feldíszíteni a fát miközben karácsonyi zene szól a háttérbe.
Hisz a karácsony nem a tökéletességről kellene hogy szóljon, sőt nem is az ajándékokról. A karácsonynak a szeretetről és a családról kellene hogy szóljon. Nem az a lényeg hogy milyen drága az ajándék, hanem hogy az akitől kapod mekkora szeretettel vette vagy csinálta azt. Nem az hogy kié a nagyobb fa, hanem hogy kik veszik körbe. Nem az hogy kié a szebb dísz, hanem hogy mekkora a szeretet ami feltette a fára. Nem az hogy kié a szebben kivilágított ház, hanem hogy mekkora a szeretet abban a házban. Nem az hogy kié a finomabb süti, hanem hogy mekkora szeretet van belesütve. Hisz mennyivel jobb a családdal ünnepelni a karácsonyt egy kisebb fa körül, ami gyérebben van feldíszítve, kevesebb ajándékkal a fa alatt, egy kevésbé megvilágított házban, mint egyedül ünnepelni, egy hatalmas fa körül, ami tömve van dísszel, egy halom ajándékkal a fa alatt, egy rikítóan kivilágított házban.
Nálunk a karácsony nem csak december 24-e. Nálunk a karácsony december 1-gyel kezdődik. Bár a hangolódást már november 1-jén elkezdjük. Bár a forralt boron és a kürtöskalácson kívül nem veszünk ott semmit, de nálunk szinte hagyománnyá vált hogy a télen legalább egyszer bemenjünk Pestre a Vörösmarty téren lévő karácsonyvásárba. Nincs is jobb annál mikor adventkor anyával szép lassan kidíszítjük a házat, vagy mikor közösen mézeskalácsot sütünk, mindeközben karácsonyi film maratont tartunk. De a kedvencem még mindig az mikor december 23-án este vacsora és fürdés után az egész család együtt, pizsamában elkezdi feldíszíteni a fát miközben karácsonyi zene szól a háttérbe.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése