Fiúk? Lányok? Mindkettő? Avagy Coming Out újratöltve
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek
Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.
A titkot, ami úgyis egyremegy
S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.
A titkot, amiért egykor titokban
Világra jöttem vérben és mocsokban,
A szót, a titkot, a piciny csodát,
Hogy megkeressem azt a másikat
S fülébe súgjam: add tovább.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Mert félig már ki is bukott, tudom
De mindig megrekedt a félúton.
Az egyik forró és piros lett tőle,
Ő is súgni akart: csók lett belőle.
A másik jéggé dermedt, megfagyott,
Elment a sírba, itt hagyott.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
A harmadik csak rám nézett hitetlen,
Nevetni kezdett és én is nevettem.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek,
Legnagyobb titkom, mi felfedhet.
A titkom, ami miatt a legjobb barátom veszítettem el.
A titkom, ami miatt rájöttem, hogy kik az igazi barátaim.
A titkom, ami miatt rájöttem, hogy a családom mindig is mellettem fog állni.
Már több mint egy éve jött a felismerés, de még mindig nem tudom mit kezdjek vele.
Fiúk?
Lányok?
Mindkettő?
Régen azt hittem, hogy voltam már szerelmes fiúkba, de aztán egy éve mikor találkoztam egy lánnyal olyan érzéseim voltak, amiket még soha nem éreztem. Olyanok, mint amiről a könyvek írnak.
Miután ez kirajzolódott bennem elkezdtem bújni az internetet, hogy biztos legyek benne hogy ez tényleg igaz, mielőtt még bárkinek is elmondom.
Ám most a nyáron a sors összehozott egy fiúval. Minden héten egy napot nálunk töltött és egy hétre el is mentünk nyaralni kettesben. Ám a nyaralás végéhez közeledve rá kellett jönnöm, hogy barátságnál nem érzek iránta többet. Beszéltem anyával és megmondtam neki, hogy én haza akarok jönni, mert nem érzem jól magam ott. Apa másnap eljött értünk, így a nyaralás vége előtt kettő nappal hamarabb hazajöttünk. A srácnak pár nappal később elmondtam, hogy sajnálom, de én nem érzek iránta többet barátságnál. Megbántottam. Tudom. Hiába mondja azt, hogy nem.
Így hát most itt ülök a gép előtt és ezeket a sorokat írom, miközben arra próbálok rájönni, hogy mi van velem.
Fiúk?
Lányok?
Mindkettő?
Igazság szerint még mindig nem tudom.
Voltam már szerelmes lányba, de úgy érzem fiúba még soha. Ennek ellenére megnézem mind a kettő nemet. És most ott tartok,hogy 16 éves fejjel esténkét az ágyamba fekve, a plafont bámulva, összezavarodva próbálok rájönni, hogy akkor most mi is vagyok?
Leszbikus?
Biszex?
Ha jobban belegondolok akkor eddig bárkinek is elmondtam ezt soha nem használtam a szavakat. Mindig mindenkit csak rávezettem és hagytam, hogy ők mondják ki őket.
Hát tessék:
Meleg vagyok!
Amit nem mondhatok el senkinek,
Amit majd elmondok mindenkinek,
Legnagyobb titkom mit mindenki előtt felfedtem.
Vers: Karinthy Frigyes: Nem mondhatom el senkinek (részlet)
Elmondom hát mindenkinek
Próbáltam súgni, szájon és fülön,
Mindnyájatoknak, egyenként, külön.
A titkot, ami úgyis egyremegy
S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.
A titkot, amiért egykor titokban
Világra jöttem vérben és mocsokban,
A szót, a titkot, a piciny csodát,
Hogy megkeressem azt a másikat
S fülébe súgjam: add tovább.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
Mert félig már ki is bukott, tudom
De mindig megrekedt a félúton.
Az egyik forró és piros lett tőle,
Ő is súgni akart: csók lett belőle.
A másik jéggé dermedt, megfagyott,
Elment a sírba, itt hagyott.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek.
A harmadik csak rám nézett hitetlen,
Nevetni kezdett és én is nevettem.
Nem mondhatom el senkinek,
Elmondom hát mindenkinek,
Legnagyobb titkom, mi felfedhet.
A titkom, ami miatt a legjobb barátom veszítettem el.
A titkom, ami miatt rájöttem, hogy kik az igazi barátaim.
A titkom, ami miatt rájöttem, hogy a családom mindig is mellettem fog állni.
Már több mint egy éve jött a felismerés, de még mindig nem tudom mit kezdjek vele.
Fiúk?
Lányok?
Mindkettő?
Régen azt hittem, hogy voltam már szerelmes fiúkba, de aztán egy éve mikor találkoztam egy lánnyal olyan érzéseim voltak, amiket még soha nem éreztem. Olyanok, mint amiről a könyvek írnak.
Miután ez kirajzolódott bennem elkezdtem bújni az internetet, hogy biztos legyek benne hogy ez tényleg igaz, mielőtt még bárkinek is elmondom.
Ám most a nyáron a sors összehozott egy fiúval. Minden héten egy napot nálunk töltött és egy hétre el is mentünk nyaralni kettesben. Ám a nyaralás végéhez közeledve rá kellett jönnöm, hogy barátságnál nem érzek iránta többet. Beszéltem anyával és megmondtam neki, hogy én haza akarok jönni, mert nem érzem jól magam ott. Apa másnap eljött értünk, így a nyaralás vége előtt kettő nappal hamarabb hazajöttünk. A srácnak pár nappal később elmondtam, hogy sajnálom, de én nem érzek iránta többet barátságnál. Megbántottam. Tudom. Hiába mondja azt, hogy nem.
Így hát most itt ülök a gép előtt és ezeket a sorokat írom, miközben arra próbálok rájönni, hogy mi van velem.
Fiúk?
Lányok?
Mindkettő?
Igazság szerint még mindig nem tudom.
Voltam már szerelmes lányba, de úgy érzem fiúba még soha. Ennek ellenére megnézem mind a kettő nemet. És most ott tartok,hogy 16 éves fejjel esténkét az ágyamba fekve, a plafont bámulva, összezavarodva próbálok rájönni, hogy akkor most mi is vagyok?
Leszbikus?
Biszex?
Ha jobban belegondolok akkor eddig bárkinek is elmondtam ezt soha nem használtam a szavakat. Mindig mindenkit csak rávezettem és hagytam, hogy ők mondják ki őket.
Hát tessék:
Meleg vagyok!
Amit nem mondhatok el senkinek,
Amit majd elmondok mindenkinek,
Legnagyobb titkom mit mindenki előtt felfedtem.
Vers: Karinthy Frigyes: Nem mondhatom el senkinek (részlet)
Ez egy nagyon bátor tett volt❤️❤️❤️
VálaszTörlés